Abaújvár
A környék a honfoglalás korában az Aba nemzetségé volt. A település feltehetőleg a 11. században keletkezett – első említése 1046-ból származik –, bár földvár már hamarabb is állhatott itt. A régészeti feltárás szerint a fa-föld építésű vár sánca egy, a római császárok korában (1.-4. század) itt állt település maradványaira épült. A 14. századi krónikás hagyomány szerint a várat Aba Sámuel építtette, ez az adat egybevág a régészeti feltárások eredményével is. A vár neve, Újvár a közeli Abaújszina melletti egykori Óvár nevű földvártól való megkülönböztetésre szolgált.
Az impozáns méretű, 3.9 hektár területű vár valószínűleg viszonylag rövid idő, három, három és fél év alatt épült fel. A fal alapszélessége huszonhárom méter volt, eredeti magasságát hét méterre becsülhetjük a belső oldalon, kívül pedig mintegy 15 méter magasra emelkedett a Hernád szintje fölé. A fal a külső oldalon meredeken emelkedett, itt a faszerkezetet vastag sárréteggel tapasztották be, hogy megakadályozzák a felgyújtását. Befelé viszont lépcsőzetesen lejtett, ez megkönnyítette a védők feljutását a sánc tetejére. A vár egyetlen kapuja kelet felől, a mai falu irányából nyílott. Innen egy mostanra már erősen feltöltődött árok is védte.
Valószínűsíthetően Aba Sámuel, aki István király sógora volt, az Aba nemzetség Hernád menti és mátraaljai birtokaiból szervezett egy megyét valamikor a 11. század első felében. Az itteni központjáról Újvár nevet kapó vármegye területe a későbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területét foglalhatta magában. Az Orseoló Péter királlyal elégedetlen magyar urak által 1046-ban hazahívott két száműzött Árpád-házi herceg, András és Levente e várban találkozott a lázadó Vatával és társaival. Ekkor itt ismerték el királyuknak Andrást. András innen indult el Székesfehérvár felé seregeivel, ahol rövidesen királlyá koronázták.
A középkorban errefelé haladt a Lengyelország felé vezető fontos kereskedelmi útvonal, és itt pihentek meg a menekülésük után hazatérő Árpád-házi hercegek, a későbbi I. Géza és I. László királyok. Egy másik Árpád-házi herceg, a bátyja ellen lázadó Álmos 1106-ban, Lengyelországból kapott katonai segítséggel foglalta el a várat. Könyves Kálmán ostrom alá vette Újvárat, mire a megrettent Álmos herceg megadta magát a királynak.
A vár a 13. század közepén Észak- és Kelet-Magyarország legerősebb várának számított, a megmaradt okiratok szerint a tatároknak nem sikerült bevenniük 1241-42-ben. Újvár, amelyet éppen ettől az időtől kezdtek mind gyakrabban Abaújvárnak nevezni, a sok más Árpád-kori ispáni székhellyel ellentétben a tatárjárás után még hosszú ideig megőrizte vezető szerepét. Nem sokkal a tatárjárás után, 1251-ben IV. Béla király személyesen intézkedett védelméről, valószínűleg ekkor kőfalat is építettek a fa-föld sáncok tetejére.
Az itt szolgáló ispánok egyben a királyi udvar főtisztviselői (nádor, udvarbíró, főlovászmester) is voltak. Károly Róbert 1312-ben az Abaúj megyei Rozgonynál aratta első jelentősebb sikerét az ellene lázadó tartományurak felett. Ezt követően megfosztotta itteni hatalmas birtokaitól az Aba nemzetségbe tartozó Amadé nádor családját, és itáliai eredetű hívére, Drugeth Fülöpre bízta a vidék kormányzását.
Abaúj vármegye innen kapta a nevét. A település és a vár a 14. század végére vesztette el megyeszékhely szerepét, a Perényi család birtokába került. A Perényi család több alkalommal is királyi engedélyt kapott a vár megerősítésére, azonban feltehetően nem érte volna meg a hatalmas területű várat korszerűsíteni, helyette Nagyidán építtettek maguknak új főúri központot, kisebb, korszerűbb új várat. Karbantartás híján a sáncok faszerkezete romlásnak indult, a kőfal köveit pedig a falubeli építkezésekhez használták fel. Noha a sáncok napjainkban is állnak, a falu teljesen körbenőtte az egykori falakat, és nem esik jó rálátás a fákkal, bokrokkal benőtt egykori várfalra.
A trianoni békeszerződés után a falu az ország peremére került, így még többet veszített jelentőségéből.
Az Abaújvári református templom
A ma határszélre szorult, kis lélekszámú falu a középkori Újvár, majd Abaúj vármegye egyik közigazgatási és egyházi központja volt. Jelentős múltjára az ispáni vár feltárt maradványai és ma is álló református temploma utal. A 15. században emelt épület a 13. századra datálható elődjének alapfalaira épült. A 16. században a reformátusok birtokába került templom építési hiányosságok, természeti katasztrófák miatt többször javításra, átépítésre, megerősítésre szorult. Tornya a korábbi fa harangláb helyett 1866-ra épült meg. Legutóbb 1966-ban, majd 1975-76-ban végeztek jelentősebb felújítási munkákat.
A templomkertet, az egykori temetőt övező kőfal 1793-ból származik. Az egyhajós, keletelt, a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű templom falai törtkőből épültek. Az épületet támasztó támpillérek több periódusból származnak, illetve köpenyezéssel felvastagítva megerősítettek. Az egyszerű, sima homlokzatokat a hajón múlt századi, félköríves, kereteletlen, a szentélyen középkori, nyomott, csúcsíves ablaknyílások tagolják (az eredeti gótikus, mérműves kőkeretet egyetlen, a keletre nyíló ablak őrzi). A hajó sík famennyezetes, a szentély boltozott. Az épületet alacsony hajlásszögű, műpala héjalású tető fedi. A főhomlokzat főtengelyében álló torony négyszög alépítményen nyolcszög alaprajzba átmenő felépítményes, csúcsíves, ablakokkal megnyitott harangszintjét egyszerű, bádogfedésű gúlasisak koronázza. Az épület kívül-belül a legutóbbi tatarozások során erősen cementes habarccsal, vakolt, fehérre meszelt. A templomtér nyugati végén fakarzat áll, bútorzata múlt században készült, a padlóburkolat mintás márványmozaik lap. (Utóbbiakat a jelenleg épp megakadt felújítási munkák kezdetén elszállították, ill. föltörték.) A középkori falak és a boltozat teljes felületén összefüggő kifestés található.
A falak, boltozatok mai állapota kielégítő, a sokszori át- és hozzáépítés dacára jelentősebb mozgásra utaló elválások, repedések egyelőre nem tapasztalhatók.
Programlehetőségek Abaújváron:
Abaújvári „Grand Kanyon” gyalogtúra
Vendégháztól 35-40 perc séta a festői szépségű vízmosás. Több kilométer hosszan természetes vízmosásban sétálhatunk.
Abaújvár és környéke körutazás
Nyáron lovas kocsival, télen lovas szánnal. Előzetes egyeztetést igényel
Lovaglás
Előzetes egyeztetést igényel.
Horgászat
Előzetes egyeztetést igényel.
Kerékpározás
További érdekes programok...
Képek
