Füzér

Bánk bán, volt Abaúj vármegye ispánja 1205 és 1209 között, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybefonódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll.
A vár egyik legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzátartozó falvakkal együtt királyi birtok volt.

Füzéri vár

Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben. Egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. A vár már 1235 előtt a király, II. András birtokába került. IV. Béla 1262-1263 körül kedvenc lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért és uradalmát. IV. Béla fia, István herceg 1264-ben, apja ellen harcolva elvette a királyhoz hű Anna hercegnő füzéri birtokát és a várat. IV. Béla megpróbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Mihály visszaverte a támadást. Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Mihálynak és testvérének adományozta. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került. A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert elkobozta a várat és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá. Luxemburgi Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek a 15. és a 16. században jelentős építkezéseket folytattak Füzéren. A család birtoklása idején az 1440-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került. Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és kiűzte Perényi Istvánt a füzéri várból, de később visszaadta a várat Perényi Imre nádornak. 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette. Perényi Péter erődítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia, Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban. Perényi Gábor halála után a Báthoryak szerezték meg a birtokot 1567-ben. Báthory Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott 1603-ban. Rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg 1626 körül. 1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül a királyi kincstár kezelésébe került. A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erődítmény állapotával. Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron. A korabeli feljegyzések szerint mint uradalmi központ, utolsó birtokosa Bónis Ferenc zempléni középnemes volt. Bónis Ferenc szerencsétlen módon belekeveredett a Wesselényi-féle császár elleni összeesküvésbe, amit kegyetlenül megt oroltak, így Bónis Ferenc feje is a porba hullott a pozsonyi városháza előtt. Füzér várát Strassoldo kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó felkelők menedékhelyéül. A következő évszázadokban már a kegyetlen időjárás viharai és a környékbeli lakosság bontó keze omlasztotta az egykor szebb napokat látott erődítményt. Majd felfedezték a romantikus tájképeket alkotó vándorfestők, így a XIX. században erre járt Thomas Ender osztrák művész is.
A vár restaurálása: 1977-től kezdődően Feld István és Juan Cabello, majd 1992-től Simon Zoltán vezetésével feltárási és helyreállítási munkákat végeznek Füzéren, folyamatosan dolgoznak a helyreállításon, bizonyos részei már látogathatók. A renoválás sok nehézségbe ütközik. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár kiemelkedő kápolnatornyával az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. A feltárások során derült fény rá, hogy a 13. században már meglévő vár későbbi kváderekből falazott bástyatornyában csillagboltozat fedte a kápolna terét, amit a sarokban baldachinos falpillérek tagoltak, ablakai alatt pálcaműves ülőfülkék finom faragása figyelmeztet a romok eredeti szépségére.

Képek