Füzérradvány

A település műemléki nevezetessége a Károlyi kastély és Szent Eduárd tiszteletére szentelt római katolikus templom. A kastélyt körülvevő parkban számtalan növénytani ritkaság látható. Az Árpád-ház uralkodása idején a királyi erdőőrök földje volt Radvány. Első írásos említése egy 1280-ból származó adásvételi szerződésből ismert. A XV. században a Perényiek tulajdonában volt. A török hódoltság alatt a település elpusztult, sokáig pusztaként tartották számon. 1686-ban I. Lipót király báró Károlyi Lászlónak ajándékozta a falut, amit a Károlyiak szlovák és felvidéki némettelepesekkel telepítettek be. A Füzérradvány mellett emelt, XVI. századi eredetű Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának 100 hektáros parkja védett természeti érték. Az ország nevezetes fái közé tartoznak az itt élő platánóriások.

Károlyi kastély

A füzérradványi kastély épülete átmenet a neoreneszánsz és a romantika között. Az F alaprajzú épület déli és keleti szárnya emeletes, északi keresztszárnya földszintes. Ezek határolják a kő mellvéddel elzárt díszudvart. A kastély legkarakterisztikusabb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, melyet középen loggiával és Károlyi Ede által tervezett, nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal láttak el. Az északi szárny különlegessége az apszisos nagyterem. Az 1897-1907 között újjáépült déli szárny földszintjén impozáns tereket alakítottak ki. Az udvari oldalon helyezkedik el a hosszú, földszinti terem, az ún. márványfolyosó, melynek terét kannelúrázott pilaszterek hordozta gipszrabic boltozat fedi. Innen nyílik a teknőboltozatos nagy szalon, térelválasztó elemként két nagy, csavart, vörösmárvány oszlop szolgál. A déli szárnyban helyezkedtek el a reprezentáció legfontosabb terei és a grófi lakószobák is. Az északi keresztszárny egyetlen nagy terme a télikert volt, ennek folytatásában helyezték el a kastély lakóinak ellátását szolgáló helyiségeket. A keleti homlokzat loggiájának emeletét később beüvegezték, így az épületnek az a része zártabb lett. A déli szárny termeiben bútorokat helyeztek el, jelenleg múzeumként üzemel. A radványi kastély belsőépítészeti kialakítása 1898-tól vett lendületet, amikor Károlyi László és felesége, gróf Apponyi Franciska antik és értékes tárgyak szisztematikus gyűjtésébe kezdett a kastély számára. A grófi házaspár évekig járta az itáliai műkereskedéseket, azzal a céllal, hogy igazi reneszánsz otthont alakítsanak ki a radványi kastélyban. A vásárlások mellett a hajdani Rákóczi-javakból is kerültek tárgyak a füzérradványi enteriőrökbe. A földszint neoreneszánsz jellegű márványfolyosóján reneszánsz asztalokat, faragott, bőrrel, textillel kárpitozott, változatos kialakítású székeket helyeztek el. Kandalló majdnem minden szobában volt. A kastély berendezését reneszánsz szekrények, keleti szőnyegek, kőfaragványok, aranyozott tükrök, ágyak, csillárok, agancsok, állatbőrök, családi képek mellett számos különleges tárgy gazdagította. A kastély berendezésének egy része elkallódott, de néhány megmaradt kiváló darab 1949-ben Sárospatakra került, jelenleg a sárospataki Rákóczi Múzeum gyűjteményében látható.
A kastély körüli, erdőből kialakított park 1975 óta természetvédelmi terület, csodálatos arborétum. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. Az 1930-as évek végéig Európa szerte híres park volt, utána azonban a feledés homályába merült. A park kialakulása hosszú időre nyúlik vissza. A XIX. század közepén az addigi gyümölcsöskertből angol stílusú parkot alakítottak ki. A XIX. század végén egy Paradeiser nevű német kertész gondozta a parkot. 1906-ban Zinke Ferenc vette át a parképítés irányítását. Zinke az angol parképítési stílust kedvelte. Nagy kiterjedésű tisztásokat alakított ki, melyeket hálózatba ültetett ligetes facsoportok törtek meg. A kertészetnek külön melegháza is volt, melyben a virágágyásokba való növényeket nemesítették. A fa és cserjefajokat úgy válogatták össze, hogy az év minden szakaszában esztétikai élményt nyújtsanak. Külön ékességként szolgált a két tó, a kisebbiket a kastély szállóvá alakításakor fürdőmedencévé építették át, fehér és kék színű csempével. A nagyobb tavat egykor "Halastónak" nevezték. A tavakat sétaút vette körül, a víztükrön vízimadarak találtak maguknak otthont. A park madár-és állatvilága igen gazdag volt. Zinke Ferenc 1947-ig gondozta a parkot, ezután a növényzet egy része elvadult, a távoli kilátást biztosító nyiladékok benőttek. A nagy tó ma mocsaras terület. Az ötvenes évektől a tisztásokat beültették kisebb facsoportokkal, így megtört a park harmóniája, szellőssége. A védelem alatt álló 140 ha park területéből ma a kastélyhoz tartozó, elkerített rész 15 ha.

Képek