Pálháza

 Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Zempléni hegységben, a Hegyköz területén már az őskorban is éltek emberek. Pálháza település valószínűleg a füzéri vár akkori várbirtokosának, Drugeth Fülöp nádornak utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is. Az 1389-i adománylevélben bukkan fel először Pálháza neve. A település -háza végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal.
A település a füzéri uradalomhoz tartozott, melynek földesurai többször változtak, legutóbb I. Lipót császár 1686-ban a füzéri várat és tartozékait – Pálházával együtt – előbb báró majd gróf Károlyi Lászlónak adományozta, aki 1947-ig volt a terület földbirtokosa. Az 1427. évi portális összeírás 13 kapuját említi. A település a XV. században és a XVII. Század elején többször elpusztul. A XV. században a husziták többször feldúlják. A török hódítás idején portyázó török csapatok miatt pusztul el, majd magyar lakosokkal betelepül. Az 1711. évi pestis járványkor és tűzvész miatt ismét elnéptelenedik, az 1715. évi összeírásban, mint lakatlan helység szerepel. Újra betelepült az ezután következő években, mert 1786-ban, mint magyar falu van feltüntetve. Az 1878. évi népszámlálás válogatott adatai 54 házat, 300 lakost, 1 nemest tartalmaznak. 1833-ban 57 háza és 431 lakosa volt a településnek. Az Abaúj-Torna vármegye és Kassa című 1896. évi kiadvány szerint, Pálháza körjegyzőséggel 85 házzal, 514 magyar lakossal szerepel. 1875-ben Pálháza Ipartelepen megépül a mai Fűrészüzem elődje a Fűrészmalom. A Kemenc-patak völgyben lévő erdőterületen kitermelt fa szállítására 1888. évben építik meg a Kőkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny-nyomközű erdei vasutat – ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja.
Pálháza lakossága földesurát követve felvette a református vallást. 1812-ben megépül a református templom. 1914-től a községben országos állat- és kirakodóvásárt tartanak, a Hegyközben ez az egyedüli vásár. A vásár megtartására azóta is rendszeresen sor kerül.
Az első világháború sok szenvedést okozott a Hegyköz lakosainak. A Trianoni békeszerződésben meghúzott országhatár a perifériára sodorta a Hegyköz környékét, elvágva a felvidéki gazdasági, közlekedési kapcsolatait. A békeszerződéssel elcsatolt felvidéki és erdélyi összefüggő nagy erdőségek után viszont a kőkapui vadászkastélyt övező erdőség felkapott vadászterület lett. Több esetben vadászott a területen a magyar kormányzat vezérkara, Horthy Miklós kormányzó, Gömbös Gyula és Bethlen István miniszterelnök.
A gazdasági fejlődés az 1929. évi gazdasági válság után és a második világháborúban ismét megtorpant. A megtorpanás után a gazdasági fejlődés azonban az 1950-es években tovább folytatódott. Kilencévi szünet után, 1989. évben Pálháza Ipartelepről kiindulva a Rostalló végállomásig közös erőfeszítéssel megépítésre került 7 km-es szakaszon az erdei kisvasút, amely 1996. évben Pálháza indulóállomással még 1,2 km-es szakasszal bővült.

Kisvasút

 Hazánk legrégibb keskeny-nyomtávú vasútja a Zempléni-hegységben közlekedik. A Pálháza–Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú, lóüzemű görpályát 1888-ban Károlyi István gróf építtette, amely a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. Az üres kocsikat hegymenetben lovak húzták, a fával megrakott szerelvények pedig önállóan gurultak le. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább. Az első gőzmozdonyt 1902-ben helyezték üzembe, de több erdőtűz után 1906-ban a lóvontatáshoz tértek vissza. 1924-ben átadták a Hegyközi Vasút Sátoraljaújhely-Pálháza-Fűzérkomlós vonalát. 1927-ben a Sátoraljaújhely - Sárospatak szakasz készült el, amely a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal teremtett összeköttetést. Az új vonal megnyitásával lehetővé vált az erdei vasút rakományainak továbbítása is. 1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át. A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A Pálházi Állami Erdei Vasút nevet 1975-ben kapta, korábban Kemencepataki ÁEV néven működött.

Perlit és egyéb ásványok múzeuma

Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit ilyen sokféle feltalálási formájában tekinthető meg. A kiállításban szerepel bányászásának, feldolgozásának bemutatása, ill. a készülő félkész- és késztermékek széles skálája.
A perlit viszonylag magas víztartalmú, természetes körülmények között is előforduló, vulkanikus üvegkőzet. Ha ezt az ásványt hevítik, a benne lévő víz felforr, és a szemcsék felfúvódnak. Ezt a könnyű, levegős anyagot nagy mennyiségben használják fel az építőiparban hőszigetelésre, a mezőgazdaságban pedig talajjavításra, a földkeverékek lazítására.
Magyarország egyetlen perlitbányája Pálházán található. A pálházai perlitbánya 1959 óta működik. Közvetlenül a bánya melletti előkészítő üzemben történik a perlit őrlése, szárítása és osztályozása a vevők igénye szerint. Hegyközben Pálházán és környékén lelhető fel a perlit, a riolit egy különleges, szürkés-fehér színű, apró gyöngyszerű változata.

Kőkapu

A Zempléni-hegységben, vadregényes tájon, egy kis tó partján magasodó sziklaszirten áll a Kőkapu Vadászkastély, melyet a Károlyi család építtetett. Tiszta levegője, élővilága, hegyi forrásai igazi vonzerőt jelentenek.
Kőkapu a nevét a patak és a mai út két oldalán magasodó sziklatömbökről és a keskeny völgyszorosról kapta. A XVII. századtól már említik az írott forrásokban. A kastély története szorosan összekapcsolódik az építtető Gróf Károlyi család történetével. A sziklabércen magasodó épületet az 1880-as években építették svájci vadászkastélyok mintájára! A kastély korabeli praktikákkal épült, és a titkos ajtó nyoma ma is megtalálható. A toronyszobából gyönyörű kilátás nyílik a patak völgyének mindkét oldalára. Az alsó épület 1902-ben készült el - ez jelenleg a Hotel épülete -, ezzel egy időben került kialakításra a kisvasút 37 m hosszú, sziklába fúrt alagútja is. A kisvasút a mai Magyarország legrégebbi erdei kisvasútja, ami Pálházáról indul. 1988 elejétől az új tulajdonosok nagyszabású rekonstrukcióba kezdtek. A vadászkastély és környezete ezáltal ismét méltóvá vált a tájhoz, és egy gyönyörű üdülőkomplexummá bővült.

Képek