Rozsnyó (Roznava)
Területe már az őskorban lakott hely volt, ahol megtalálták az újkőkor, a bronzkor és a vaskor emlékeit is. A bányászvárost német telepesek alapították a 13. században. Oklevél először 1294-ben említi Rosnaubana néven. 1340-ben városi kiváltságokat kapott. 1440-es években a husziták foglalták el, és a mai temető helyén várat építettek. A várat 1452-ben Hunyadi János elfoglalta. 1454-től a Rozgonyiaké, akik helyre akarták állítani, de többé nem épült fel. A 16. században a város protestáns hitre tért. A védművek nélküli várost a török többször rabolta ki és égette fel. 1645-ben jezsuiták telepedtek itt meg. 1685. február 15-én itt szenvedett vereséget Thököly Imre Doria császári ezredestől. Rákóczi sokat tartózkodott itt. 1707. január 22-én itt döntöttek a Habsburgokat trónfosztó ónodi országgyűlés összehívásáról. 1710-ben a várost pestis, 1776-ban tűzvész pusztította. 1776-tól római katolikus püspöki székhely, 1876-tól rendezett tanácsú szabadalmas püspöki bányaváros. A vasipar a 19. században is az ország legjelentősebb iparvidékei közé emelte. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye volt.
Látnivalók:
Diák templom
Szűz Mária Menybemenetele Székesegyház
Belváros
Bányamúzeum
Városháza
A galériában látható fényképeket Horváth Ferenc készítette és a www.magyarorszag-szep.hu oldalon is megtalálhatóak.
Képek
