Sátoraljaújhely
A település a Zemplén egyik szellemi központja, a Tokaj-hegyaljai borvidék kereskedővárosa. A környező erdők kedvelt kirándulóhellyé teszik. A városhoz tartozó Széphalom irodalmi zarándokhely. Sátoraljaújhely mellett nemzetközi határátkelőhely működik. A nagy történelmi múltú város eredeti neve Sátorhalma, illetve Sátorelő volt. Városi kiváltságokat 1261-ben kapott V. István királytól. Védelmére a Várhegyen kővár épült, mely a XVI. századig állt fenn - emlékét ma már csak a hegy neve őrzi. A város már a középkorban jelentős település: itt volt a híres hegyaljai bor kereskedelmi központja, itt vezettek át a kereskedelmi útvonalak Oroszország, Lengyelország és Erdély irányába. Itt készítette Szepsi Laczkó Máté páter 1640-ben az első aszúbort - Tokaj-Hegyalja máig leghíresebb borfajtáját. Sátoraljaújhely a XVII. századtól a Rákóczi család birtokába került, a XVIII. század közepétől Zemplén vármegye székhelye lett. Itt kezdte pályáját a megye fiskálisaként Kossuth Lajos, itt volt résztvevője a közéletnek Kazinczy Ferenc és Szemere Miklós is. A XIX. század második felére elérte a várost a vasútvonal, megépült a híres dohánygyár és a fürdő. A trianoni békeszerződés azonban megcsonkította a várost. Mai jelentőségét továbbra is a tokaji bor biztosítja. Sátoraljaújhely történelmi műemlékekben gazdag, környékén számos kirándulóhely található. A város határában működik Magyarország leghosszabb ülőszékes felvonója (1334 méter hosszon), amely télen a Magas-hegyi sí- és szánkópályákhoz viszi a turistákat
Látnivalók:
Városháza, Zemplén levéltár
Kazinczy Ferenc Múzeum
Walbott-kastély
Bortemplom
Borospincék (szinte mindenhol előzetes bejelentés szükséges):
Bodnár Pincészet Borház
Estók Pincészet
Ibicium Pince
Juhász Pince
Magas-hegyi libegő


