Telkibánya

A település egykor arany- és ezüstbányáiról volt nevezetes. Az ipartörténeti és történelmi műemlékeiről egyaránt híres település a falusi turizmus egyik központja a vidéken.
Az első írásos dokumentum 1270-ből való, mely önálló bányatelepként említi a települést. A jelenlegi Telkibánya hét falu népéből állott. Ezek voltak: Telki, Vámház, Naggyümölcs, Mindszent, Csör-Csőz, Rátka és Koncfalva. Ezek emlékét ma már csak egy-egy határrész őrzi. A település környékének egykor Európa hírű arany- és ezüstbányái olyan gazdagságot teremtettek, hogy ráragadt a ma is ismert Aranygombos Telkibánya elnevezés. A gazdag faluban ugyanis bearanyozták a templom tornyán lévő gombot. Egy, a XVI. században bekövetkezett bányaszerencsétlenség miatt a nemesfém bányászat évszázadokon át szünetelt, majd végképp megszűnt. A bányászkodás múltját ma is őrzik a bányabejáratok, az aranyőrlő- és mosóhelyei, valamint a község belterületén található múzeum.
A település történelmi nevezetessége a román kori Alexandriai Szent Katalin-templom és ispotály romjai, valamint a faragott kopjafás temető. A gyönyörű környezetben fekvő Telkibánya környéke természeti látványosságokat is kínál. Ilyen egy Jégbarlangnak nevezett üreg a 375 méter magas Királyhegy északi lejtőjének lábánál, valamint a felszíni perlitfolyás. A perlit, ez a ritka ásványi anyag Magyarországon csak ebben a térségben fordul elő. A telkibányai perlit-kibújásnál a perlitszemcsék folyamatosan peregnek - mintha valóban folyna a finom homok.

Bányalejáratok és aranymosóhelyek

A középkori bányászat Közép-Európában is ritkaságszámba menő tárgyi emlékei a megőrzött bányalejáratok, az arany őrlő- és mosóhelyei, illetve a speciális művelés maradványai, a horpák.

Érc- és Ásványbányászati Múzeum Ipartörténeti Gyűjteménye

Telkibánya nemesfém-, Tokaj-Hegyalja ásványbányászati és a Zempléni-hegység erdészeti emlékei, valamint a keménycserép gyárnak általában a paraszti otthonokban használt termékei is láthatók itt. A kiállítás egyik része a Zempléni-hegység ásványbányászatának emlékanyagát, a bányászat és az erdőgazdálkodás kapcsolatának dokumentumait mutatja be. Makettek, szerszámok, leírások elevenítik fel a középkori bányászat munkafolyamatait. Gazdag gyűjteménye látható itt Zemplén, illetve Tokaj-Hegyalja ásványainak. Az erdőt és az erdészetet pedig nem csak a munka eszközei, de az erdő életét bemutató jelenetek is megidézik. A múzeum épületében működött 1825 és 1906 között az első magyarországi keménycserép gyár. A múzeumnak az épületet a Kádár család adományozta, akik lelkészként, pedagógusként szolgálták a falu közösségét. A kiállítás egyik helyiségében róluk is megemlékeznek. Látványos része a kiállításnak a keménycserép gyár termékeit bemutató anyag. A használati kőedények mellett megismerkedhetünk itt a technológia hazai történetével, a keménycserép elterjedésével, valamint a telkibányai gyár történetének dokumentumaival is. És persze a telkibányai stílussal. A településen dolgozó igényes szakemberek ugyanis kialakítottak egy sajátos stílust is, aminek fő jellegzetessége a szürkés- és kékeszöld színárnyalat, illetve a szőlő- és petrezselyemlevél-minta volt. A múzeum a nyitvatartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható.

Telkibányai ásványkutatás

Csuha Pál polgármester úrral megbeszélve lehetőség van szervezett ásványkutatásra, ahol a vendégek maguk bányászhatják a környéken fellelhető ásványi kincseket.

Kézműves foglakozás Telkibányán

Ásványokból, gyöngyökből saját kezűleg készíthető ékszerek, méretre igazítással. Karlánc, nyaklánc, ugyanitt ásványkiállítás ingyenes belépéssel és ajándékvásárlási lehetőséggel. Előzetes egyeztetést igényel.

Aranybányászok emlékműve, Telkibánya

A bányászok fából faragott csoportjának alkotója Nemes Sándor. Az egykori aranybányászok munkáját megidéző és emlékét őrző szobrokat az 1996-os millecentenárium alkalmából állították fel.

Alexandriai Szent Katalin-ispotály és kápolna

1997-ben egy ház alapozási munkálatainál véletlenül előkerült romokról kiderült, hogy a régi iratokban több helyen is említett románkori Alexandriai Szent Katalin-templom és ispotály romjait találták meg. A romokat mintaszerűen konzerválták, és a telkibányaiak összefogásának köszönhetően az eredeti alapokon felépítették az ispotályhoz tartozó kápolna rekonstruált épületét. A kápolnabelső kialakítása Pintér János vállalkozónak köszönhető, ő készíttette el a belső berendezést: az oltárképet és a padokat, s ezeket a községnek adományozta. Az oltárképek, a padok Joó Zoltán táblaképfestő keze munkáját dicsérik. Az oltár főalakja az ispotályos kápolna névadója, Alexandriai Szent Katalin, aki nemcsak a kórházak patrónusa volt, hanem a csillagászok, a mérnökök, az ügyvédek és a filozófusok védőszentje is. Az ő életéből vett öt jelenetet ábrázoló kép zárja a kompozíciót. Az oltár két mellékalakja is kapcsolódik a helyszínhez: a bal oldalon látható Szent Rókus a betegek segítője, az elesettek patrónusa, a jobb oldali mellékalak Szent Borbála pedig a bányászok védőszentje. A mellékalakok életéből vett két-két kép teszi teljessé a telkibányai tölgyfából készült, táblákra festett oltárképet.

Képek